Henna
A hennafestés mindenki számára elérhető. Ha úgy gondolod, hogy nincs kézügyességed, használj festősablont! Egy kis gyakorlással és alapos technikai tudással bárki gyönyörű hennamintákat készíthet.
Amire figyelni kell
- Természetes, tiszta hennaport használj. A hennapor zöld, zöldesbarna színű.
- Értsd meg a henna hagyományait.
- Készítsd Te a hennapasztát, hogy friss legyen.
- Csak természetes kötőanyagot használj, például kristálycukrot.
- A bekevert hennapasztát hagyd lefedetlenül érni 5-8 óráig.
- Nézz utána, milyen különböző árnyalatokat lehet a test különböző részein elérni hennafestéssel.
- Festés közben legyen kéznél törlőkendő.
- A száradó hennapasztát ecseteld citromlé-cukor keverékével a bőrön.
Nem
- SOHA ne használj fekete hennát.
- Ne keverj hajfestéket, vagy más színezéket a hennapasztába.
- Ne fess sérült, sebes bőrre.
- Ne szárítsd a bőrön levő hennapasztát hajszárítóval… Minél tovább marad nedves, annál szebben színezi meg a bőrt.
- Ne távolítsd el 4 óránál hamarabb a megszáradt hennapasztát a bőrről.
- Ne mosd le a hennapasztát, csak egyszerűen dörzsöld le.
A szép színű henna minta
Ha azt szeretnénk, hogy élénk barna színű legyen a bőrön a hennapaszta nyoma, használjunk jó minőségű alapanyagokat , és keverjünk elegendő citromlét és cukrot a pasztába. Szükség van egy kis időre, amíg a színezőanyag a savas közeg hatására kioldódik a henna-őrleményből, ezért kell pihentetni a pasztát. Fontos: Szabad levegőn, ne becsomagolva pihentesd! Éjszakára elegendő pihentetni a mixet, és másnap reggel már dolgozhatunk vele.
Meleg és száraz környezetben gyorsabban kiszárad a bőrre festett hennapaszta. Ezt a lent említett technikákkal megakadályozhatjuk, így szebb színt kapunk.
A hennafestés előtt, alatt és után a következőkkel tehetjük azért, hogy szép, élénk színű legyen a hennaminta a bőrön:
1. A bőrt nem szükséges egy egyszerű lemosásnál alaposabban előkészíteni.
2. A hennapasztát legalább 1 mm vastagon vigyük fel a bőrre.
3. A hennapép legalább 4-6 órán keresztül maradjon a bőrön. Minél hosszabb ez az idő, annál jobb eredményt érünk el.
4. A 4-6 órás várakozási idő alatt félóránként ecseteljük a száradó hennapépet citromlé és cukor keverékével.
5. A várakozási idő alatt tartózkodjunk meleg helyen. Ha magas a levegő páratartalma, a hennapaszta lassabban fog kiszáradni, tehát több ideig fogja a bőr felső rétegét színezni. Így élénkebb lesz a hennafestés színe. Hideg környezetben nem lesz szép élénk színű a minta.
6. Hogy még biztosabban megakadályozzuk a gyors száradást, celofánnal vagy folpackkal légmentesen fedjük be az elkészült mintát. Ezzel el is aludhatunk éjszakára. Ha izzadós vagy, ne használd ezt a módszert, mert a minta elkenődik.
7. Ha elegendő ideig volt a bőrön a henna, dörzsöljük le.
8. Lehetőleg ne érje víz a hennamintát az elkövetkező órákban.
9. Az egy-két napos hennamintára újra felvihetjük a pasztát, így a következő napon még élénkebb és sötétebb lesz a színe.
Az elért minta színe függ attól is, hogy mely testrészre festünk.
Vastag és kevésbé olajos bőrt szebben és tartósabban megfog a henna.
A fiatal, vékony bőr kevesebb festéket tud felvenni, mint az öreg, vastag bőr.
Az elért minta színe függ attól is, hogy mely testrészre festünk.
Vastag és kevésbé olajos bőrt szebben és tartósabban megfog a henna.
A fiatal, vékony bőr kevesebb festéket tud felvenni, mint az öreg, vastag bőr.
Hennaminta színe a bőrön, szép színű hennaminta
Testrészek, ahol a legsötétebb színű henna mintát kapjuk:
tenyér, talp, a tenyér és talp külső és belső élei – itt a legvastagabb a bőr
Testrészek, ahol a elég sötét színű henna mintát kaphatunk:
lábfej külső és belső része, ujjak a kézen és lábon – itt vastag a bőr
Testrészek, ahol közepes erősségű hennamintát kapunk:
lábszár, boka, alkar, térd – közepes vastag a bőr
Testrészek, ahol világos barna hennamintát kapunk:
dekoltázs, comb, has, fenék, felkar, hát, köröm
A lenti kép magyarázata:
Tiszta, jó minőségű hennaporból készült paszta a kézen: 1. kéz,
hennaminta színe az első napon: 2. kéz,
2-3 napos hennaminta: 3. kéz,
több napos hennaminta: 4. kéz, itt:
Henna színe frissen, pár naposan, és több naposan.
Alapanyagok
Hennapor:
- színe: A hennapor színe az élénkzöldtől a zöldes-sárgáig terjed. Nem biztos, hogy a zöld színű hennapor jobb minőségű. A világoszöld vagy sárgászöld hennaporból is lehet szépen színező hennapasztát készíteni.
- szemcsék: A hennapor szemcséinek mérete legyen a finomliszt szemcseméretéhez hasonló. Fontos, hogy ne tartalmazzon szemetet, szár vagy levél darabokat. Ha mégis találunk benne nagyobb növényi részeket, a hennaport át kell szitálni sűrű lyukú szitán, mert ezek a részek nehezítik majd a paszta felvitelét, és a minta színe sem lesz egyenletes. Ügyeljünk arra, hogy hennafestéshez gyártott hennapor vegyünk, mert ez finomabb szemcsemérettel rendelkezik, és könnyebb használni, mint a hajfestéshez készült hennaport.
- illata: a hennapornak kellemes, friss, szénához hasonló illata van, nem lehet benzin vagy vegyszer illatú.
Illóolaj:
- 100 % tisztaságú, bevizsgált és engedélyezett illóolajat használjunk. Levendula-, eukaliptusz-, teafa- vagy gerániumolajat használhatunk. A levendulaolaj teljesen biztonságos. Még azok is alkalmazhatják bőrön, akiknek van valamilyen allergiája. A hennafestéshez leggyakrabban használt olaj az eukaliptuszolaj. Biztonsággal használhatunk még teafa vagy gerániumolajat is.
A citrusfélék olaja vagy a szegfűszegolaj és a fahéjolaj gyulladást okozhatnak a bőrön.
Az olaj funkciója: sötétíti a hennapaszta által hagyott minta színét.
Citromlé:
Facsarjuk ki a citrom levét, majd szűrjük le úgy, hogy rostok ne kerüljenek bele. Használhatunk boltban kapható citromlét is, de fontos, hogy jó minőségű és friss legyen.
Funkciója: oldja a növényi sejtfalak cellulóz tartalmát, így felszabadul a sejtekben levő színezőanyag. Ehhez a folyamathoz időre van szükség. Ezért kell állni hagyni a bekevert hennapasztát legalább 4 órán keresztül.
Cukor:
Legjobb az egyszerű kristálycukor. Funkciója: a hennapasztát a bőrhöz rögzíti. A cukor által tovább marad a bőrön a paszta, így több ideje lesz a felső sejtek alapos átszínezésére.
Hogyan vásároljak hennaport?
Hennapor
Hennaport minden indiai vagy közel-keleti boltban vásárolhatsz. Ha mégsem jársz arrafelé gyakran, akkor nézz körül az itthoni indiai boltokban, illetve hennaport árusító online áruházakban.
Ha a henna már hosszú ideje a bolt polcán ült, színe talán kifakult, sárga lett, és elvesztette festő erejét. Sajnos nem tudhatjuk, hogy milyen anyagot vásárolunk, hiszen a hennaport lezárt dobozban, vagy zacskóban találjuk a boltokban. A por minőségét nagyban befolyásolják a szállítási és tárolási körülmények is.
Néha megtaláljuk a megfelelő minőséget, máskor nincs szerencsénk. Előfordul, hogy nem kívánatos színező anyagokat kevernek a hennaporba, vagy nem szitálják át kellőképpen, és milliméteres levél-darabkák maradnak az őrleményben.
Az “zöldebb” jobb?
Sokan azt hiszik, hogy a zöld hennapor jobb, de ez csak egy üzleti fogás. Indiában és néhány más országban, ahol hennát termesztenek, előfordul, hogy zöld festéket kevernek az őrleménybe, hogy még tetszetősebb legyen a színe. Ez hasonló ahhoz, amikor az almát viasszal vonják be azért, hogy könnyebb legyen eladni. A termék minőségét nem javítja sem a színezés, sem a fényezés. Ezzel csak a külső tulajdonságokon javítanak.
A bőrön a legjobb színt akkor érhetjük el, ha jó minőségű és megfelelő mennyiségű egyéb alkotóanyag kerül a henna paszta keverékébe.
Meddig tarja minőségét a hennapor?
Ha sikerült megfelelő minőségű hennát vásárolni, fontos, hogy hűvös, sötét, száraz helyen, és légmentesen lezárt zacskóban tároljuk. Ha világos, meleg helyen, vagy nyitott dobozban tárolnánk, hamar el fogja veszíteni színező képességét. Ideális tárolási körülmények közt a hennapor 1,5-2 évig megőrzi minőségét.
Hogyan készül a hennapaszta?
Hozzávalók hennapaszta készítéséhez
1. 30 gramm (2-3 evőkanál) hennapor
2. fél citrom kifacsart és átszűrt leve (vagy jó minőségű bolti citromlé, ebből 1 evőkanállal tegyünk a keverékbe)
3. 30 csepp, 100%-os, tiszta illóolaj (eukaliptusz, levendula, geránium, vagy teafaolaj)
4. 1 teáskanál kristálycukor
5. desztillált víz (ha a paszta túl sűrű lenne). Víz helyett hígíthatjuk erős fekete teával is a pasztát.
Eszközök, melyekre szükséged lesz a paszta elkészítéséhez
műanyag szita, műanyag tál, műanyag kanál, hennatölcsér, cellux ragasztó
A paszta elkészítése
Ellenőrizzük a hennaport. Ha milliméteres részeket látunk benne, akkor szitáljuk át, mert ezek meg fogják nehezíteni a paszta bőrre való felvitelét. Sűrű lyukú szitát használjunk!
Mivel vigyem fel a hennapasztát?
Különféle eszközöket használhatunk a hennapaszta bőrre való felviteléhez. Itt bemutatunk négy egyszerű és könnyen elsajátítható módszert.
1. Hennatölcsérrel: a leggyakrabban elterjedt módszer a paszta felvitele tölcsérből. Nézz meg egy videot arról, hogyan festhetsz hennatölcsérrel.
Hennafestés tölcsérrel
Egyszerű, visszazárható tasakot használunk, mely vékony vonalak festésére jól használható. Festés közben nyomjuk a tölcsért a tenyerünkkel felülről lefelé, és ne az ujjainkkal oldalról. Úgy fogjuk, mintha a számítógép egerét fognánk, ne úgy, mint egy ceruzát. A tölcsér csúcsán vágott nyílás méretével szabályozható a vonalvastagság. A tölcsér végét mindig kicsit a bőr felett tartsuk festés közben, ne érintsük a bőrhöz. Létezik műanyag, többször felhasználható tölcsér, és eldobható, egyszer használható tölcsér is, melyet magadnak elkészíthetsz.
2. Műanyag fecskendővel, vagy műanyag tubussal: gyógyszertárakban kapható műanyag fecskendőbe, szemcseppentő tubusba is tölthetjük a hennapasztát. A fecskendő, tubus végét nyomva kerül a bőrre a paszta. Erősebb nyomást kell alkalmazni, így hamarabb elfárad a kéz.
3. Pálcikával/spatulával: csiszolt fa vagy műanyag pálcikával vihetjük fel a hennapasztát a bőrre, mintha tortára kennénk a krémet. Ha festősablonnal festünk, ez a legjobb és leggyorsabb megoldás.
4. Ecsettel: ecsettel közepes vagy nagyobb méretű felületre vihetjük fel gyorsan a hennapasztát. Akkor is jó választás, ha festősablont szeretnénk befedni a pasztával. Fontos, hogy a paszta állaga a szokásosnál hígabb legyen. Könnyű árnyékolást készíteni vele. Ahol vastagon kerül a bőrre a hennapaszta, ott sötétebb lesz a minta színe, ahol vékonyan, ott világosabb.
Tegyük a hennaport a tálba. Keverjük el a kristálycukrot a citromlével, és adjuk hozzá az illóolajat, majd mindezt adjuk hozzá a hennaporhoz.
Alaposan keverjük össze a hozzávalókat. A paszta állaga legyen fogkréméhez hasonló, sűrűbb, mint a tejföl.
Milyen legyen a hennapaszta állaga?
Amint összekeverjük az alapanyagokat, a hennapaszta először talán csomós lesz, de később egyre simább. Fontos, hogy teljesen sima legyen a paszta. Miért?
1. a hozzávalók egyenletes eloszlása miatt,
2. a bőrre való felvitel könnyebb lesz,
3. a festett felületet egyenletes színű lesz.
Keverjük legalább 5 percig a henna-mixet. A paszta állaga simább lesz, ahogy telnek a percek. Néha emeljünk fel kanállal egy nagy adagot a keverékből, és figyeljük meg, hogyan viselkedik, miközben a kanalat a levegőben pasztával lefelé lógatjuk. Ha a henna keverék lassan leesik, akkor megfelelő.
Ha nem mozdul a kanálról, akkor még túl sűrű, tehát lehet hozzá tenni citromlét, desztillált vizet, vagy esszenciális illóolajat, esetleg fekete teát.
Ha gyorsan leesik a paszta a kanálról, akkor keverjünk hozzá hennaport, hogy sűrűbb legyen.
Ha elértük a megfelelő állagot, hagyjuk pihenni a keveréket fél napig, viszonylag meleg levegőn.
A várakozási idő letelte után kanál segítségével helyezzük a pasztát tölcsérbe, és alaposan ragasszuk le. Ez után használhatjuk.
Hennaminta árnyékolása
A hennamita árnyékolására több lehetőség áll rendelkezésünkre. Nézzük ezeket.
1. Ha a hennapasztát vastagon visszük fel, akkor lassabban fog kiszáradni, és több festőanyag is tud a bőrbe szívódni, tehát sötét barna színű lesz a minta. Ha fél milliméter vastagságban, vagy annál vékonyabban kerül a bőrre a henna, akkor világosabb árnyalatot kapunk.
2. A mintán belül szép telítettség-átmeneteket érhetünk el azzal, hogy finom, vékony vonalakkal satírozzuk a felületet ott, ahol világos színt szeretnénk, és vastagon visszük fel a hennát oda, ahol sötét színt szeretnénk elérni. A pasztát elkenhetjük ecsettel, vagy fogpiszkálóval is.
3. Egy másik lehetőség az, hogy ha a mintát több napon keresztül készítjük. Az első részlet elkészítése után várjunk 1-3 napot, majd fessük meg a következő részletet. A hennaminta színe mindig az elkészítése utáni második és harmadik napon lesz a legélénkebb, ez után fokozatosan halványodik. Ha pár nappal az elkészített hennamintára ismét felfestünk egy réteget, másnapra a duplán festett minta színe sokkal élénkebb lesz.
Attól függően, hogy testünk mely részét fedi, más színűre fogja meg a hennapaszta.
A lenti képen jól látható, hogy az ujjakat például sötétebbre, a kart világosabbra színezi ugyanaz a henna. A bőr különböző részein kialakuló árnyalatokról olvass többet itt.
Hennaminta árnyékolása, színárnyalatok a kéz különböző részein
Fekete henna
Biztosan sok helyen találkoztál már azzal, hogy “Vigyázz! A fekete henna veszélyes”. Igen, jobb, ha vigyázol. A fekete henna visszafordíthatatlan károkat okozhat a bőrön. Nos, nem biztos, hogy okoz ilyen károkat, de …. Megéri kockáztatni?
A valódi henna nem fekete, nem okoz sebet, hólyagot.
Amit akár hennához, akár más porszerű anyaghoz hozzákevernek, hogy fekete nyomot hagyjon a bőrön, az a PPD nevű színező anyag. A PPD a Para-Phenylenediamine nevű vegyület rövidítése.
PPD a hajfestékekben
A PPD-t gyakran hajfestékekben is felhasználják, azért, hogy feketére fesse a hajat. Fontos, hogy ha olyan hajfestéket használunk, melyben ez az összetevő szerepel, végezzünk allergia-próbát. Mivel az allergiás reakció több nap után is megjelenhet, a próbát egy héttel hajfestés előtt végezzük el. Az allergiás reakciók a következők lehetnek:
- bőrpír
- bőrgyulladás
- égéshez hasonló nyom
- viszketés
- hajhullás
- fájdalom
- bőr elszíntelenedése a festett helyen
- hegesedés
A szintetikus festékek, melyek PPD-t tartalmaznak, soha ne érintkezzenek közvetlenül a bőrrel, még akkor sem, ha hajfestésre használjuk. A hajfestést végző egyén használjon védőkesztyűt, és vigyázzon arra, hogy lehetőleg ne érje festék a fejbőrt. Ennek az anyagnak rákkeltő hatását is kimutatták.
Vannak olyan hennafestők, akik fekete hajfestéket használnak a bőr megfestésére (ideiglenes tetoválás készítésére), és “fekete hennának” nevezik az anyagot.
A fekete hennás testfestés akár súlyos, kórházi kezelést igénylő reakciót is kiválthat. Mivel az allergiás reakciók a festék felvitelét követő 2 héten belül bármikor megjelenhetnek, ezét erősen javasolt, hogy kerüljük az ezzel való festést. Előfordul, hogy az alleriga olyan összetett reakcó, mely során később az érintett embernél érzékenység alakul ki ruhák, tárgyak, cipő érintése során, melyek színezéséhez hasonló festéket használtak. (ANTSZ honlap, 2008. május 28.)
A “fekete henna” elnevezés eredete
A “fekete henna” egy régi kifejezés, melyet az 18oo-as években használtak az indigóval való hajfestésre. A henna növény ága és levele alacsony színezőanyag tartalommal rendelkezik, de a rügyek, és fiatal levelek színtartalma magas. Az ebből készült festéket nevezzük “vörös hennának”. Az eredeti hennaport indigóval keverve festhetjük a hajat feketére.
Hogyan lehet mégis sötétté varázsolni a hennamintát?
Vannak olyan a hennapasztához adható anyagok, melyekkel elérhetjük, hogy a hennaminta a bőrön szép sötétbarna legyen. Ezek: kiváló minőségű illóolajok (leginkább a teafa olaj alkalmas a sötét árnyalat elérésére), erősre főzött fekete tea vagy kávé. Ezeket az anyagokat adhatjuk hozzá a hennapasztához. Tartsuk továbbá meleg és párás környezetben a frissen készített hennafestést, mert ez által is sötétebb lesz a minta. Sok helyen olvashatunk mindenféle egyéb adalékanyagról, mint például: bor, méz, vegyszerek…., de ezek csak növelik az allergiás reakciók esélyét, ezért inkább kerüljük alkalmazásukat.
Biztonságos a barna henna?
A zöld hennaporból készült hennafestés teljesen biztonságos. Ez a hennafestés a barna különböző árnyalatait eredményezi a bőrön, ezért hívják barna hennának.
A hennafestés nem szárítja a bőrt, hanem táplálja. Nagyon ritkán vált ki allergiás reakciót. Ha mégis viszketést és bőrpírt tapasztalunk, ennek oka az egyéb hozzáadott szerek – a citromlé vagy az olaj – lehetnek.
A hagyományos hennafestést nem csak testfestés céljából, hanem orvosi céllal is használták már 5000 éve (sok országban ma is használják). Ezek az országok leginkább a hindu, muszlim, és ritkábban a zsidó és keresztény országok. Az ajurvédikus és az észak-afrikai törzsi gyógyászatban is alkalmazzák.
Több orvosi teszt kimutatta, hogy a természetes hennából készült testfestés jótékony hatású. Ezek a gyógyhatások a következők:
- csökkenti a testhőmérsékletet láz esetén,
- erős gombaölő,
- néhány baktérium ellen is hatásos,
- vérzéscsillapító,
- sebgyógyító,
- napégés után nyugtató hatású.
Vigyázni kell akkor, ha valaki allergiás a citrusfélékre. Ekkor a hennához kevert citromlé allergiát válthat ki a bőrön, mely viszketésben nyilvánul meg. Ez a reakció a hennafestést követő 3 órán belül tapasztalható. Ha valaki allergiás a citrusfélékre, ne kérjen hennafestést! Nagyon ritkán allergiás reakció léphet fel az eukaliptuszolaj miatt is. Legbiztonságosabb, ha levendulaolajat keverünk a hennapasztában.
A PPD hatása
Miért rossz a PPD?
PPD (Para-Phenylenediamine) érzékenység, a PPD hatása
Az érzékenység a szervezetnek egy környezeti hatásokra adott reakciója. Ha valaki érzékeny az időjárás-változásra, akkor ez különböző fizikai tünetekben jelenhet meg, pélául fejfájásban vagy izületi fájdalmakban.Vannak emberek, akik születésük óta PPD érzékenyek, és vannak olyanok, akiknél később alakul ki ez az allergia. Fontos tudni, hogy a PPD allergia olyan reakció, mely ha már létezik, nem fog elmúlni soha, viszont kereszt-allergiát válthat ki. Hatására további allergiák alakulnak ki, melyek közül a leggyakoribb: napolaj-allergia, kozmetikumokra, fekete ruhákra, fekte cipőkre vonatkozó allergia.
A PPD egy nagyon erős, mérgező hatással is rendelkező vegyület, melyre szervezetünk a vele való érintkezést követő napokban is reagálhat. A fekete henna és az ezzel készült testfesték tartalmazza ezt a vegyületet. Az anyag a testfestés által behatol a bőrbe, azon keresztül a véráramba, és károsíthatja a sejteket, szöveteket. Az allergiás reakciók skálája sokszínű: lehet viszketés, bőrpír, gyulladás, de a későbbiekben egyéb allergiák és a bőrrák kockázatát is növeli. Mivel a reakció sokszor csak napokkal később alakul ki, a fesztiválon dolgozó hennafestő nem szembesül alkotása következményével.
-
- PPD – reakció (webmd.com)
-
- PPD – reakció (hennapage.com)
-
- PPD – reakció (Ajna henna)
-
- PPD – reakció (Ajna henna)
-
- PPD – reakció (Suari henna)
-
- PPD – reakció
Melyik hennával fest a hennafestő?
Honnan lehet tudni, hogy a kiválasztott hennafestő barna vagy fekete hennával dolgozik??
Frissen festett, és pár napos barna henna (zöld porból)
A legegyszerűbben úgy deríthetjük ki, hogy melyik hennával fest az alkotó, ha megkérdezzük tőle a következőket:
1. Milyen színű a hennapaszta? Ha az illető fekete hennával dolgozik, akkor a pép fekete színű, mely néha be van csomagolva mini (2-5 cm hosszú) tölcsérbe, néha pedig kis üvegcsében van, és fogpiszkálóval vagy ecsettel viszik fel a bőrre, esetleg kis műanyag tubusból nyomják ki. A barna nyomot hagyó eredeti hennapaszta színe olyan, mint a spenóté: élénkzöld vagy barnás zöld. A bőrre kerülve színe fokozatosan veszít telítettségéből, és egyre barnább, szürkébb árnyalatú lesz a száradás során. Kérd meg a festőt, hogy mutassa meg neked, milyen anyaggal dolgozik. Meg is szagolhatod. Az eredeti, ártalmatlan barna henna illata a benne levő olajtól is függ: eukaliptusz, levendula, geránium vagy teafa olaj illatú. A “fekete henna” szagmentes nem kevernek hozzá illóolajokat.
A fekete hennát vékonyan tölcsérből, ecsettel vagy pálcikával vihetjük fel.
2. Mennyi ideig kell a hennapasztát a bőrön hagyni, hogy megfesse azt? Ha azt a választ kapod, hogy egy-két óra, akkor a hennafestő fekete hennával dolgozik. A barna henna hatóideje minimum 4 óra.
3. Milyen lesz a paszta által hagyott minta színe a bőrön? A fekete henna fekete nyomot fog hagyni, a barna henna pedig a narancssárgától a vörösesbarnáig terjedő árnyalatok valamelyikét. Kérj egy pöttyöt a festékből a kézfejedre, és nézd meg, milyen nyomot hagy egy fél óra után. Ha a folt szürkés, vagy fekete, akkor fekete hennával dolgozik. Ha a folt narancssárga, akkor a biztonságos barna hennával dolgozik.
4. Mennyi ideig fog a bőrön maradni a megfestett minta? A fekete festékkel készített hennafestés tovább marad meg, mint a barna hennás testfestés. 2-3 hét között fakul ki a “fekete henna”, a barna henna pedig 1-2 hét után tűnik el.
Frissen fesetett fekete henna, mely korábbi barna hennára került
5. Mi van a pasztába keverve? Ha azt a választ kapod, hogy hennapor és víz, akkor valószínű, hogy fekete hennával készít festést. Ha megszagolod a pasztát, akkor barna henna esetén érezni fogod a belekevert illóolajok kellemes illatát. A válasznak tartalmaznia kell a következőket: hennapor, citromlé, az alkalmazott illóolaj neve , cukor.
Irány az orvos!
Ha fekete hennás testfestést kaptunk, és néhány napon belül fájdalmas-viszkető hólyagok keletkeztek a festett területen, azonnal irány az orvos!
Kétféle krém tud segíteni az allergiás reakción: a Diprolen és az Eumovate.
Akinek egyszer már volt allergiás reakciója fekete hennára, vagy általában allergiás erre-arra, az soha ne készíttessen fekete hennatetoválást magának. Lehetőleg az allergiát követően keressük fel a hennafestő művészt, és mutassuk meg neki, mit eredményezett a testfestés.
PPD – reakcióA henna növény
A henna egy cserje, mely kedvező körülmények között 5-6
Henna növény, ág
méter magasra is megnő. A leveleiben levő, lawsone nevű vegyület által színezi meg a bőrt, hajat.
A fiatal növény levelének színezőanyag tartalma élete első két évében alacsony. Később a Lawsone nevű vegyület mennyisége (ami a színt biztosítja) növekszik.
Az idősebb levelekben, azoknak is a nyelénél magas a színezőanyag tartalom.
Minél ideálisabb környezetben termesztik a növényt, annál magasabb lesz a Lawsone-tartalma. Ilyen ideális környezetet található Pakisztánban és Indiában is. A növény jól tűri a szárazságot és a szélsőséges meleget is. Legjobb számára, ha a hőmérséklet 3o Celsius fok körüli, a heti csapadék mennyisége pedig 2 cm. Ez az időjárás a szavannai éghajlaton általános. Az a minimális hőmérséklet, melyben a henna növény még túlél: 1o fok. Ennél hidegebb időjárás esetén a növény nem növekszik tovább, és előbb-utóbb elpusztul. Az talaj ideális savassága: 4,3-8,o PH között legyen.
Az ilyen körülmények közt termesztett henna növényből kiváló, testfestésre alkalmas minőségű hennapor nyerhető. Ha a henna kevésbé ideális körülmények közt növekedett, akkor jó minőségű hajfesték készíthető belőle.
Levelei párban állnak, 2-4 cm hosszúak. A kifejtet növényen a levelek alatt tüskék fejlődnek. A földközi tenger körüli országokban a henna növény április-május körül virágzik. A virág illatos, fehér és rózsaszín vagy sárga színű lehet. Illatanyaga miatt már i.e. 15oo-ból használták parfümök készítéséhez. Ez volt Mohamed próféta kedvenc illata. Gyümölcsöt a nyár végén hoz. Minden gyümölcsben átlagosan 4o-45 mag van.
Henna levelek
Henna virágok
Henna gyümölcsök
Henna magok
Lawsone
A henna növény, latinul Lawsonia inermis egy narancs-vörös, barnás pigmentet tartalmazó cserje. Ha a hennaleveleket összezúzzák, és savas közegbe kerülnek (például a hennapaszta összetevői által), megszínezik a fehérje (protein) tartalmú anyagokat. A lawsone vagy lavsonia nevű vegyület kémiai reakcióba lép a bőr vagy haj fehérjéivel – a keratinnal. Ezt az anyagot alkalmazzuk a bőr és haj színezésére több, mint 5ooo éve.
Molekulájának mérete nagyobb, mint a fehérjék építőkövének, az aminosavaknak mérete, de kisebb, mint a cukor (szacharóz) molekulája.
A ez a vegyület narancsvörösre színezi a bőrt. Ez a szín később sötétedik: barna, barnásvörös lesz a bőrön hagyott minta. Ha a hennapaszta színezőanyagban gazdag volt, a minta élénk színű lesz, és hosszabb ideig megmarad. Persze a minta színe nem csak a henna növény lawsone tartalmától függ.
A hennával festett selyem színe sötétedik, amikor kivasaljuk. Ugyanígy sötétedik a bőrünkre festett minta, ha meleg és nedves környezetben vagyunk, például gőz éri.
Hogyan készül a hennapor?
A henna levele egészben nem használható színezésre. A leveleket meg kell őrölni ahhoz, hogy a festékanyag hozzáférhetővé váljon.
Régen a henna leszüretelt és szárított leveleit nagy malmokba gyűjtötték, ahol állatokkal hajtott malomkővel (mészkő) őrölték porrá. A hennaport a malom belsejében összegyűjtötték, és zsákokba töltötték. Ez a folyamat lassú volt, és a mai hennapornál rosszabb minőségű hennaport eredményezett. A mészkő gyakran belekeveredett a porba. A mész lúgos, és amint reakcióba lép a savval, szén-dioxid keletkezik. Ez ugyanaz a gáz, ami a szénsavas italokban is található. Ha a mészköves hennapor citromsavval érintkezik, a hennapasztában buborékok jelennek meg.
Később vízzel hajtott malmokban őrölték meg a szárított leveleket. A mai modern technikával őrölt porban a folyamat gyorsasága miatt is megmarad a henna színezőanyag tartalma. Fontos ugyanis, hogy a friss hennaport ne érje sokáig napfény, és ne nagyjuk levegővel érintkezni, mert ezek hatására lassan romlik a minősége, és az általa hagyott minta színe világos lesz.
Hogyan működik a hennafestés?
Bőrünk a legnagyobb szervünk, mely testünket megvédi a kiszáradástól. Három rétege közül a legfelső a hámréteg, mely a test különböző részein különböző vastagságú. Ennek a rétegnek magas a keratin tartalma, csakúgy, mint a körömnek, hajnak, szarvnak, patának, teknőspáncélnak is. Minél vastagabb ez a réteg, annál tartósabb lesz a rajta levő hennaminta, hiszen több sejtsort fog megszínezni.
A legvastagabb hámréteg a talpon található. Itt akár 86 sejtsor is lehet bőrünk vastagsága. A legvékonyabb hámréteg a péniszen van. Itt mindössze 6 sejtsor a vastagsága.
A henna festőanyaga a Lawsone nevű tannin, mely elég kicsi ahhoz, hogy behatoljon a bőrbe.
Miért nem olyan tartós a henna, mint a tetoválás?
Ahogy növekszünk, öregszünk, sejtjeink cserélődnek. A felső hámrétegben megszínezett sejtek alatti sorok egyre feljebb kerülnek, hiszen az újonnan növekvő sejtek alulról felfelé nyomják őket. A régi sejtek szárazabbak, keményebbek és kevésbé rugalmasak. Ha egy darab cellux ragasztót a bőrünkre ragasztunk, majd eltávolítjuk, láthatjuk rajta a száraz, elhalt sejteket.
A hennával megfestett sejtek az idő múlásával egyre feljebb kerülnek, majd lehullnak a bőrről.
A tetovált sejtek a bőr mélyebb rétegében vannak, ahonnan nem tudnak hámlás során eltűnni. A bőr három rétege közül ez a két alsó réteg az irha és a bőralja. Mivel ez a réteg ereket, idegeket is tartalmaz, ezért vérezhet, és fáj a tetoválás. A henna csak a bőr felszínét érinti, innen szívódik be a festék, ezért a hennafestés nem fáj.
Miért sötétedik a hennaminta, miután a hennapaszta lehullott a bőről?
Ha eltávolítjuk a megszáradt hennapasztát a bőrről, a minta több oxigénhez jut, oxidálódni fog. Ez segíti a szín mélyülését. Minél szárazabb és vastagabb a bőr, minél magasabb a hennapor Lawsone tartalma, annál sötétebb lesz a festett hennaminta. Az oxidációs folyamat intenzívebb lesz, ha gőzöljük vagy melegen tartjuk a frissen festett felületet. A bőr természetes izzadási folyamata is segíti a sötét színű minta előtűnését.
Miért sötét a hennaminta a talpon és a tenyéren?
Ezeken a testrészeken akár 5o-1oo sejtsor is található a bőr felső rétegében. Egyéb testrészeken ennél kevesebb sejtsor van. Mivel a henna ezeket a sejteket tudja megfesteni, ezért a kopási folyamat is tovább fog tartani. Azok az emberek, akik sokat járnak mezítláb, vagy fizikai munkát végeznek, vastagabb felső sejtréteget “növesztenek” talpukon, tenyerükön.
Minél vastagabb a bőr, annál tartósabb lesz a hennaminta. Az egészséges, jól táplált emberek bőrén tovább marad meg a hennaminta, mint a beteg vagy kevésbé jól táplált emberek bőrén. Beteg embereken csak világos és rövid élettartamú hennát készíthetünk.
Henna a gyermeken
Hennafestés gyerekeken
A beduinok, hinduk és észak-afrikaiak hagyományosan megfestik hennával az újszülötteket. Ezzel védik meg őket a gonosz lelkek rossz hatásaitól. A tudomány mai állása szerint az újszülöttek hennázása nem biztonságos, illetve a jelenség nem értékelhető az adott törzsi kultúrkör figyelembevétele nélkül.
A törzsi kultúrákban nagyon gyakori volt a csecsemőhalandóság. Ennek oka a higiénia hiányában rejlik, hiszen az alapvető vízforrások is sokszor erőteljesen fertőzöttek voltak. A múlt század elejéig Marokkóban a szülők víz helyett henna és olívaolaj keverékét használták a gyerekek mosdatására egészen 2 éves korig. Ezzel sikerült megelőzniük a szennyezett víz által terjesztett hasmenést, kolerát, hepatitist, sárgaságot. A hennafestés a napfénytől, száradástól és a gombás fertőzésektől is megvédte a gyermeket az mellett, hogy hitük szerint áldást biztosított viselőjének. A gyerekek fejét, kezét és lábát hennázták.
Hennázhatok kisgyereket?
Ma azt tanácsoljuk, hogy ne készítsen senki kisgyermeknek hennafestést. A kicsik bőre még nagyon sérülékeny, immunrendszerük nem fejlett. Mivel a henna egész mélyen felszívódhat a bőrbe, a vörösvérsejtekben is kárt okozhat. A csecsemők mája termeli a vörösvérsejteket 2-7 hónapos kor közt. Ez a folyamat ebben a korban lassabb, mint a későbbi csontvelő által termelt vörösvérsejt-utánpótlás. A másik indok, hogy 6 hónapos kor alatt a hennapaszta savassága könnyen felboríthatja a csecsemők bőrének sav-bázis egyensúlyát. A nagyobb gyermekek szintén érzékenyen reagálhatnak a hennafestésre.
Fontos: a henna nem steril termék! A henna növényt a mezőgazdaságban betakarítják, de nem tisztítják. Előfordult az előrecsomagolt hennapaszták esetében, hogy szalmonella és coli baktériumot tartalmaztak. Más hennás termékekben találtak már mérgező színező anyagot és fémes sókat, melyek nem voltak feltüntetve az összetevők közt. Nagyon fontos tehát hogy ne hennázzunk kisgyerekeket. Az igazán óvatos hennafestő nem fest 3 éves kor alatti gyermekre. Ha jó minőségű, gyermekeken is biztonsággal használható hennapasztát szeretnénk készíteni, használjunk 1oo%-os tiszta hennaport, tiszta citromlét, esővizet és levendulaolajat.
Hennaminta és a napozás
Hogyan változik a hennaminta napfény hatására?
Napfény hatására bőrünk melanint termel. A melanin a bőr színét okozó pigment. Funciója, hogy megvédje a testet a napfény ártalmas hatásaitól azáltal, hogy a bőr felső régegében már blokkolja a káros sugarak mélyebb rétegekbe jutását. Több napfény hatására több, kevesebb napfény hatására kevesebb színanyag termelődik a bőrben.
Hennaminta és a napozás
Ha napozunk, azok a testrészek, melyek ruhával vannak fedve, védettek a napfény hatásával szemben. A napfény serkentené a melanint termelődését, de mivel a ruha árnyékolja a bőrt, testünk a fedett részen nem barnul be. Ugyanígy blokkolja a hennafestés is a napfényt. Mivel a bőr legfelső rétegét színezte meg, ez a réteg védi a napfénytől a melanint termelő alsóbb rétegeket. Ha hennamintás bőrünket napfény éri, a hennaminta pontos körvonallal, de negatív színnel fog előtűnni akkor, amikor a hennafestés lekopott. A körülötte levő terület barnább lesz a napfény miatt, mert itt megemelkedett a melaninszint. Ha tovább napozunk, a korábban hennázott terület továbbra is világosabb színű lesz, mint a napbarnította terület. Az eredeti hennaminta színe nem fog változni a napozás hatására.
Napozás után henna
Henna és a kemoterápia
A kemoterápiában részt vevő betegek gyakran elveszítik hajukat. Ha egy ilyen beteg arra kéri a hennafestőt, hogy készítsen hennafestést a fejére, akkor konzultáció ajánlott a beteg orvosával. A beszélgetés során meg kell említeni, hogy mit tartalmaz a hennapaszta, és csak akkor szabad elkezdeni a festést, ha az orvos beleegyezett.
Mivel a fejen vékony a bőr, a hennaminta színe is világosabb lesz. Szükséges tehát a hennát tovább hagyni a bőrön. Ha a henna megszáradt a fejtetőn, tekerjük körbe celofánnal, és húzzunk rá sapkát. Így lehet hagyni éjszakára, hogy élénkebb színű legyen a festés.
Wurstbauer, Sedlmayer és Kogelnick megvizsgálta a természetes, barna hennával végzett hennafestés alakulását sugárterápia során. A kísérlet 1998 és 2ooo közt zajlott, 158 betegen. A sugárzás hatására nem történt semilyen reakció a bőrön a hennával kapcsolatban.
A henna nem irritálta a besugárzott területet, viszont áldást hoz viselőjére.
Egyiptomi gyógyszerkönyv
Ebers papirusz
Az egyik legősibb gyógyászati iratnak számít az úgynevezett Ebers papirusz tekercs, mely i.e. 155o körül keletkezett Egyiptomban. Nevét a papirusz felvásárlójáról, Georg Ebers, német egyiptológusról kapta. Az orvosi irat 20 m hosszan írja le hieroglifákkal a különböző betegségek tüneteit, gyógymódját és a gyógyító szerek elkészítésének módját.
A sok “gyógyszer” közül az egyik gyakran emlegetett szer az Ebers tekercsekben a henna, mint gyógynövény. A kifejezés 7 különböző alakban fordul elő a szövegben, attól függően, hogy a növény mely részéről tesz említést, az milyen korú volt a szüreteléskor, és hol termesztették. A tekercsben használt kifejezések tehát utaltak a henna minőségére is, melyekből pedig következtetni lehetett a hennában levő festékanyag mennyiségére.
Az egyiptomi tekercsekben említett tulajdonságok ugyanazok, melyeket ma is a hennának tulajdonítunk. A henna begyógyítja a sérült bőrt és gombaölő hatású. Az összezúzott hennalevelet az Ősi Egyiptomban zúzott henna magokkal, libazsírral és ondóval keverték össze. Ennek a hennapasztának minimális lehetett a festőképessége.
Datolyával és vöröshagymával keverve a hennapép szintén hatásos antibakteriális keverék volt. Ha viszketett a bőr, de nem volt rajta seb, ezt a jó minőségű hennapépet ajánlották a tekercsekben gyógyírként (valószínű, hogy ekcéma ellen). Az Ebers papirusz írója a következő megjegyzést írta a keverékhez: “Vigyázz, mert ez tényleg valóságos gyógyszer! Ozirisz templomában leltek rá az orvosságok közt. Ez a szer elűzi a korpát, és a bőr hámlását minden végtagról. Igen, azonnal gyógyít!” Hát igen, Ozirisz ajánlása kiváló garanciát jelent a minőségre és megbízhatóságra.
Egyiptomi gyógyszerkönyv
A lábujjak betegsége gyakori panasz lehetett az ókori Egyiptomban. Ide tartozotak: a bőrkeményedés, körömgomba, bakteriális fertőzés, melyek sűrűn előfordultak az öntözött földeken mezítláb dolgozók körében. Ezekre a betegségekre a következő alapanyagokból készetettek gyógyhatású borogatást: édeskömény, henna, tömjén, zsír, mirha, mák, bodza, friss olívaolaj, esővíz. A hozzávalók baktérium és gombaölő hatásúak, a mák származék fájdalomcsillapító hatású, az olaj pedig táplálta a száraz bőrt.
Nem minden hennával kapcsolatos recept tűnik igazán elfogadhatónak. A csípás szemre javasolt keverék mirhát, vöröshagymát, kukoricaüszögöt, olajat hennát tartalmaz. Eddig nem mondhatjuk, hogy nagyon furcsa lenne a recept, de a következő hozzávalók igencsak “szokatlanok”: antilop trágyája és állati zsigerek. Az említett összetevőket alaposan elkeverve, keselyű tollával kell a szemre kenni.
A tekercsek érdekessége, hogy írója a henna növényeket termesztésük helye és az ezen alapuló hatóanyag-mennyiségük szerint is megkülönbözteti. Felismerték és használták a henna gyógyító, gyulladáscsökkentő és gombaölő hatását, nem alkalmazták viszont a henna testfestő tulajdonságát.
Egyiptomi gyógyszerkönyv
A henna hagyománya
A hennát arra használták, hogy a fiatal nők testét díszítették különböző ünnepi alkalmakkor a Földközi-tenger keleti partján, a késő bronzkortól. A legkorábbi emlékek alapján Baal és Anath legendája szerint a nők házasságukat ünnepelték meg hennázással, azt, hogy hamarosan új embernek adnak életet.
I.e. 500-ból már találtak hennával festett szobrokat a földközi-tenger partján. A termékenység és a henna összefűzése tehát korai eredetű, ma hagyományosan leginkább a Henna Előestéje alkalmával testesül meg.
-
- Indiai hennaminta
-
- Marokkói hennafestés
A házasság előtti estén leginkább a muszlimok és hinduk hennáznak, ritkábban a zsidók és keresztények között is előfordul, hogy hennával díszítik a menyasszonyt. Esetenként a vőlegény is kaphat egy ünnepi hennafestést.
Szerte a világban a következő ünnepeken alkalmazzák a hennázást: Purim, Eid, Diwali, Karva Chauth, Húsvét, Nowruz, Mawlid, és Mindenszentek napján. Néha a házi kedvencek is kapnak áldó hennafestést: a lovak, szamarak, kutyák, de a győztes harcos, a szült nő, a körülmetélt férfi is részese lehet ennek a hagyományos testfestésnek.
Ahol öröm van, ott van a henna.
Henna volt tekinthető “Barakah,” áldás volt, és alkalmazták a szerencsének, valamint az öröm és szépség. Menyasszony jellemzően volt a legtöbb henna, és a legösszetettebb mintákat, hogy támogassa a legnagyobb öröm, és szeretné a szerencse. Néhány esküvői hagyományok nagyon összetettek, mint például Jemenben, ahol a zsidó esküvői henna folyamat zajlott négy-öt napon belül a teljes, több alkalmazás és ellenállnak a munka.
A divat a mai világan módosította a hagyományos hennafestést: változtak a motívumok. Több a keveredés a különböző népek hagyományos motívumai között, gyakran alkalmaznak csillámport vagy csillámzselét a hennafestés kiegészítéseképpen.
A mai hennaporok a precíz őrlési technológiának és jó tárolásnak köszönhetően tovább elállnak, jobb színező hatással bírnak.
Hagyományosan a hennafestés művészetét a Nai kaszt (egyike az alacsony rangú kasztoknak) tagjai végzik Indiában, más országokban viszont tehetséges kortárs művészek alkotnak, és munkájukért magas díjat kérnek el. A nők azokban az országokban, ahol a hennafestés hagyományosan jelen van, jól jövedelmező munkává változtatták hennafestő tudományukat. Ezek: Marokkó, Mauritánia, Jemen, Líbia, Szomália, Szudán, valamint India. Ezek a hennafestő vállalkozások gyakran egész éjjel nyitva vannak, és várják megrendelőiket.
Menyasszonyi Henna
A menyasszonyi hennafestésnek van az egyik legrégebbi időkig visszanyúló hagyománya a hennafestés területén. Egészen az újkőkorig visszamenőleg találtak erre bizonyítékokat a mediterrán civilizációk tárgyi emlékei közt. Az esküvői hennafestés több mint 6o országban hagyományosan elterjedt, és később, a vándorlások során az emberek tovább vitték ezt a hagyományt olyan országokba is, melyeknek hagymányaihoz eredetileg ez nem tartozott hozzá.
A menyasszonyi hennafestés többnyire azonos módon történik a muszlim, keresztény, zsidó, roma, zaratusztra, szik, hindu országokban, és minden egyéb helyen, ahol a henna elérhető.
A termékeny területek használatba vétele és az állatok háziasítása Törökországban, Szíriában, Jordániában és Izraelban i.e. 8ooo körül kezdődött. A nők valószínűleg nagy részt vállaltak a növénytermesztéssel kapcsolatos munkálatokban, mely leginkább a családi fészek közelében zajlott. Az egyik női istenség Anat (akit először Egyiptomban említenek, később Mezopotámiában és Izraelben is), a háborúk istennője volt. A Baal és Anat-ról szóló Ugriti eposzokban Anat hennával díszíti magát.
Menyasszonyi henna
Menyasszonyi henna ma
Csodálatos dolog, ha egy hennafestő részese lehet egy ilyen fontos eseménynek. A menyasszonyi hennafestés esetén a művész csak a menyasszonyra figyel, nem úgy, mint a fesztiválok, partik során, ahol akár 5o-nél is több mintát készít el naponta. Ha a menyasszony úgy kívánja, hogy a vendégei is legyenek megfestve hennával, érdemes még egy hennafestőnek a helyszínre mennie, hogy mindenkire elegendő idő jusson.
Az indiai esküvői hennafestés mintái hihetetlenül részletgazdag minták, így nagyon fontos, hogy ha ilyen jellegű festést készít valaki, legyen elegendő tapasztalata. A teljes menyasszonyi festés hagyományosan a következő testrészek hennázását jelenti: mindkét kézfej, tenyér, lábfej, ujjak, körmök. Ez a munka körülbelül 2-6 órát vesz igénybe a minta bonyolultságától és a festő tapasztalatától függően.
Menyasszonyi henna
Hennafestőként vigyünk magunkkal egy mintagyűjteményt, melyből a menyasszony választani tud. Ebben a gyűjteményben szerepeljenek indiai, marokkói, arab, modern és nonfiguratív minták. Miután a menyasszony kiválasztotta a neki tetsző stílust, egyeztessünk vele a minta egyes elemeiről, elhelyezkedéséről és kiterjedéséről.
A festést lehetőleg a kar felső részén kezdjük, majd onnan a kézen lefelé haladjunk, ez után jöhetnek a tenyerek, és a lábak. Miután megterveztük a mintát, nagy vonalakban érdemes felvázolni azt a bőrre vízbázisú festékkel. Jelöljük be a fő motívumok határait is. Ez sokat fog segíteni, főleg, ha szimmetrikus mintát szeretnénk készíteni. Nem baj, ha a két ellentétes oldalon levő minta nem lesz tökéletesen szimmetrikus!
Menyasszonyi, esküvői hennafestés